Kapcsolat

Szaküzlet és szerviz:

7632 Pécs, Nagy Imre út 32. (bejárat a Melinda utca felől)

*** Térkép ***

Telefon: 

+36 72 738 473
+36 30 914 7501
+36 30 469 3828

For English services: 

+36 30 469 3828

E-mail:

info@centralpc.hu

Üzlet nyitva tartása:

Hétfő - Péntek:    08:00 - 18:00
Sz-V:                      Zárva

Javítás otthonában:

Hétfő - Péntek:     08:00 - 18:00

Sürgősségi kiszállást Pécs területén 18:00 óra után, hétvégén, munka-szüneti vagy ünnepnapokon, telefonos egyeztetés után, emelt kiszállási és óradíj ellenében tudunk csak vállalni. Pontos  részletek a "Szerviz munkadíjak" menüpontban megtalálhatóak.

Hirdetésfelvétel:

Hétfő - Péntek:    10:00 - 18:00
Sz-V:                      Zárva

Cég:

Central PC Service Bt.
Adószám: 25504934-1-02
Cégjegyzékszám: 02-06-074448

Jogi képviselet

Könyvelés

Facebook

Google+

Közösségi háló

Megosztás

SSD, SSHD, HDD – mikor, melyiket válasszuk?

2015.10.18.

SSD, SSHD, HDD – mikor, melyiket válasszuk?

Cikkünk segítségével eldöntheti, hogy önnek melyik a leginkább megfelelő adattároló.

 

Bevezető:

Az elmúlt néhány évben rengeteget fejlődött a számítástechnika, évente jelentek meg a processzorok új generációi, és ámulattal töltött el minket a nyers teljesítmény növekedése, a kisebb fogyasztás, a plusz funkciók integrálása, de egy valami mégis hiányzott mindig. A hatalmas tempó ellenére mégsem látjuk azt igazán, hogy a számítógépünk a mindennapok során jelentősen gyorsult volna. Internetezésre, irodai munkára, filmnézésre már évekkel ezelőtt is alkalmas volt egy átlagos teljesítményű pc vagy notebook, ilyen téren alig észlelhettünk változást. Néhány weblap gyorsabban tölt be, néhány megkérdőjelezhetően jól optimalizált flash alkalmazás szebben fut, de ha egy dokumentumot meg szeretnénk nyitni, egy alkalmazást el szeretnénk indítani, ugyanúgy a jó öreg homokóra, illetve annak kék kör alakú reinkarnációja fogad minket. Sokan ilyenkor csípőből a Windows-t hibáztatják, a Microsoftot szidni amúgy is divat (nagy ritkán nem is ok nélkül), azonban a háttérben nyugalmasan zakatoló merevlemezről, mint a cikkünkből is kiderül, a legszűkebb hardveres keresztmetszetről (szakmai berkeken kívül) ritkán esik szó a mindennapok során. Cikkünkben éppen ezért a jelenleg elérhető háttértárakra fogunk koncentrálni.

 

SSD, Solid State Drive, HDD, Hard Disk Drive

 

Az SSD láz valamikor a 2010-es évben kezdte felkavarni az adattárolás állóvizét. Azóta a kezdeti horribilis árak szépen csökkenni kezdtek, és a szegényes élettartam is hamar beérte a mechanikus társaiét. Az áruk jelenleg elérte azt a szintet, hogy bárki megengedhesse magának, viszont tárkapacitásban még mindig van hová fejlődniük. Idő közben megjelentek a HDD és SSD ötvözetéből az SSHD hibrid meghajtók is, így egyre több szempontot figyelembe kell vennünk vásárláskor, amihez most megpróbálunk segítséget nyújtani.

 

WD, Western Digital, Kingston, Hyperx

 

Az új számítógépek és laptopok többségét sajnos még manapság is hagyományos merevlemezekkel szállítják, szerencsére azonban utólagosan lehetőségünk van cserélni a meghajtót, adott esetben például SSD-re. Újabban azonban egyre gyakrabban láthatunk a specifikációk között olyasmiket, hogy “1TB+8GB”, “1TB HDD + 8GB SSD”, SSHD - ezek mind arra utalnak, hogy az éppen szemügyre vett eszközben hibrid meghajtó lapul.

Problémafelvetés:

Adott egy új generációs processzorral, legalább vagy több, mint 4 gigabájt memóriával, akár egy nagyobb teljesítményű videokártyával is felszerelt gépünk, ami néha mégis megmagyarázhatatlannak tűnő okból kifolyólag lassulásokat, akadásokat produkál. Ennek egy nagyon gyakori oka a lassú merevlemez. Minden olyan esetben, ha valamire szüksége van az operációs rendszernek, vagy egy alkalmazásnak, és az nincs betöltve a memóriába, azt a háttértárolón kell megkeresni és betölteni, addig viszont az adott programfolyamat állni fog, és mi ezt lassulásnak, akadásnak érzékelhetjük. Példával élve, ha megnyitunk egy Word dokumentumot, és ne adj Isten a gép indítása óta még nem is használtuk a szövegszerkesztőt, akkor arra kell majd várni, míg a program szép lassan betölti a saját kisméretű fájljait, majd végül hajlandó lesz megnyitni a kívánt fájlt is.

Miért van ez így?

A fenti forgatókönyv egy nagyon gyakori (és már kvázi megszokott) jelenség, ha az operációs rendszerünk és programjaink a lassú merevlemezre lettek telepítve. A winchesterek kitűnő eszközök, ha adattárolásról van szó – relatív olcsóságuk és nagy adatsűrűségük révén olcsón tudjuk raktározni digitális értékeinket. A HDD-k belsejében nagy sebességgel pörgő mágnestányérokat találunk, amire az adatot koncentrikus körök formában írja fel az olvasófej. A sebessége pedig (többek között) attól függ, hogy egyrészt mennyi adat fér egy ilyen tányérra (mekkora az adatsűrűsége), és hogy mekkora sebességgel forog - azaz egy fordulat alatt "mennyi adattal találkozik". A fordulatszám nagy hatással van egy másik paraméterre, az elérési időre is. Nem ritka ugyanis, hogy olyan adatra van szükség, amit az olvasófej már éppen elhagyott, tehát majdnem egy teljes fordulat üresjárat következik, hogy újra odaérjen a fej. Ehhez köthető, hogy míg nagyméretű fájlokkal való munkában a merevlemezek nincsenek nagy hátrányban, addig kisméretű fájloknál, ahol az elérési idő rendkívül fontos, már nagyon gyengén teljesítenek. Tovább bonyolítja még ezt az, hogy a tányérok külső felszínén, ahol nagyobb a relatív sebesség, gyorsabb az írás/olvasás, mint a tányérok belsőbb részén.

 

WD, 1TB, 1 terrabyte, hagyományos, hagyományos HDD

 

Hogyan tehetünk ez ellen?

Az 5400 rpm-es merevlemez helyett használhatunk 7200-ast, illetve ha nem notebookról van szó, régebben szóba jöttek a 10000 rpm feletti HDD-k is, ezek azonban drágák, és helyettük már sokkal jobban megérik az SSD-k. Rendszerünk gyorsítására a legalkalmasabb megoldás egy SSD beszerzése lenne, de néhány elérhető áron lévő notebookba már gyárilag SSHD-t tesznek, így joggal merül föl a kérdés, hogy ez is elég-e, hiszen így nem kell a továbbiakban rákölteni a gépre, és tárhelyünk is több lesz.

Az SSHD egy hibrid megoldás, fél úton foglal helyet a HDD-k és az SSD-k között. Egy szabvány méretű 2,5”-es csomagon belül találunk egyaránt helyet kapott egy normál 1TB-os HDD, és közös vezérlőre kötve egy 8GB-os NAND flash lapka is. Ez utóbbi 8GB-os modult nem érjük el szabadon, gyakorlatilag nem is látjuk, így a közhiedelemmel ellentétben nem tudunk rá operációs rendszert telepíteni, és nem is kell attól tartani, hogy ráfér-e (valószínűleg úgy sem jönne össze). Az operációs rendszer felé egy meghajtóként látszik, a trükk pedig a vezérlőben van. Folyamatosan figyeli a merevlemez terhelését, és azon fájlokat, amiket gyakran szoktunk használni, áttükrözi az SSD részegységre, így ha legközelebb szükségünk lesz rá (például az éppen betöltődő operációs rendszer, vagy alkalmazás apró fájljai esetén), akkor azt már SSD-hez közeli sebességgel fogja elérni.

 

Maxtor HDD, SSD pozíció, SSD position

 

Tesztek:

SSD

Bár talán már senkinek sem kell bemutatni, kezdjük mégis az elején: az SSD egy mozaik szó, jelentése Solid-State Drive, azaz szilárdtest-meghajtó. Nekünk halandóknak ez annyit tesz, hogy mozgó alkatrészek nélkül képes az adatokat tárolni, vagyis nem kell minden írási, vagy olvasási műveletkor a megfelelő helyre pozícionálni az író-/olvasófejet, mint a HDD-k esetében. Ennek a felépítésnek rengeteg előnye van:

  • Elképesztő sebesség
  • Alacsony energiafogyasztás
  • Jobban bírja a hőmérséklet ingadozásokat
  • Teljesen hangtalan
  • Nem érzékeny a rázkódásra

Természetesen vannak hátrányai is, főleg a gigabájtonkénti ára. Egy 120 GB-os SSD árából simán lehet venni egy 1 TB-os HDD-t. Ezzel pedig a másik hátrányát is elmondtuk, mégpedig, hogy a kapacitása sokkal kisebb, mint egy merevlemezé. Hiába elérhető sajnos 1 TB-os SSD, amíg az árából egy egész számítógépet lehet építeni. Az viszont biztos, hogy ha nagy mennyiségű adattárolásra nem is érdemes használni, a jótékony hatásait kihasználva hatalmas teljesítménynövekedést érhetünk el, viszonylag régi konfigurációkban is.

Nézzük először a nyers adatokat. A teszteket egy Western Digital HDD-vel, és egy Kingston SSD-vel készítettük, egy harmadik generációs i3-mal szerelt, 8 GB RAM-mal rendelkező, Windows 10 operációs rendszert futtató laptopon.

(a nagyítás a képre kattintva)

test, tesszt, HDD test, HDD teszt, SSD teszt, SSD test, HD Tune

 

Már normál használat mellett is érezhető a két meghajtó közötti különbség, amit a tesztek csak igazolni tudtak. Egyik fent tesztelt meghajtó sem új és nem is a leggyorsabb, de egyértelmű az SDD előnye. Az újabb modellek akár ötszörös sebességkülönbséget is képesek produkálni. Amennyiben egy öregedő, lassuló gépbe szeretnél új életet lehelni, a legelső dolog, amelyen elgondolkozhatunk, az egy SSD beszerzése. A rendszerindítástól a böngészésig, szinte minden területen jótékony hatással van a sebességre. A programok fürgébben nyílnak meg, a tömörített fájlok gyorsabban csomagolódnak ki, de a Windows frissítések letöltése és telepítése is érezhetően kevesebb ideig tart.

Nyilvánvaló tehát, hogy ha a sebesség a fő szempont, akkor az SSD-t kell választanunk. Jó-jó, de milyet?

 

SSD és tartozékok, SSD tartó, kábel, beépítéshez szükséges alkatrészek

 

Mi általában az ár-értékarány alapján döntünk egy-egy termék mellett és a Kingston mostanában verhetetlen ezen a területen. A legújabb Kingston HyperX Savage termékcsaládot nyugodt szívvel tudjuk ajánlani. A legolcsóbb SSD-jük is 120 GB tárhellyel rendelkezik, ami már a legtöbb felhasználási területet lefedi, még adatoknak is marad hely egy átlagos otthoni gépen. Egyes termékeket a beépítéshez / hordozáshoz szükséges csomaggal együtt is árulják minimális felárért cserébe. A Kingston Savage SSD kategória csúcsa majdnem 1TB-os méretig terjed, a korábbi évekhez viszonyítva nagyon agresszív árazással. Aki viszont igazi sebességbajnokot keres, és kevésbé fontos tényező az árcédula, annak a Samsung 850 Pro sorozatát ajánljuk figyelmébe.

 

Samsung SSD, Samsung 850 Pro

 

SSHD

Az SSHD egy hibrid megoldás, ami egy hagyományos HDD és egy SSD kombinációjából született, azzal a céllal, hogy a két technológia legjavát nyújtsa. A leggyakrabban használt fájlokat a meghajtó memóriamenedzsere a beépített flash memóriájába másolja (cache), ahonnan azok villámgyorsan elérhetőek, a ritkábban megnyitott fájlok pedig a nagy tárkapacitású merevlemezről kerülnek kiszolgálásra. Sajnos minden szükséges fájl nem fog beférni a limitált méretű SSD részbe, így a meghajtó igyekszik okosan, mindig az aktuálisan legfontosabb dolgokat elhelyezni rajta, ami viszont időbe telik. Emiatt van az, hogy pl. egy új játék telepítése utáni első indításkor nem lesz olyan gyors a betöltése, mint amikor már többször játszottunk vele. Ugyanígy a rendszer indulása is jelentősen gyorsabb egy néhány napos rendszeren, mint egy friss telepítés után. A mindennapi használat során viszont jelentősen gyorsabb, mint ha HDD-n dolgoznánk. Mivel a cache aktuális állapota nagyban befolyásolja a szintetikus tesztek eredményeit, nem igazán van értelme az írás-olvasás sebességét méregetni, sokkal többet mondanak a valós-élet tesztek. Egy bejáratott rendszeren az indítást és egy böngésző megnyitását a következő eredménnyel teljesítették:

(a nagyítás a képre kattintva)

Hybrid, hibrid, SSHD, teszt, test, teszt diagram

 

Ha ennyire jó, akkor miért nem vesz mindenki SSHD-t? Egyrészt, ha csak médiatárolásra szánjuk, akkor egy sima HDD olcsóbban is megoldja a feladatot másrészt, ha elfér egy SDD-n is a rendszere, az összes telepített programmal és játékkal, akkor a sebesség miatt érdemesebb egy SSD-t választani. Optimális megoldás lehet egy hibrid olyan esetekben, ahol egyetlen meghajtó beépítésére van lehetőségünk és a sebesség oltárán nem szeretnénk feláldozni a nagyobb tárkapacitást.

 

Seagate, SSHD, hibrid megoldás

 

Az SSHD piacon a Seagate amolyan úttörőnek számít az otthoni felhasználás terén. Egy SSD-hez viszonyítva, aránylag jutányos áron beszerezhető a 8 GB SSD + 1 TB-os HDD hibrid meghajtójuk. A Western Digital is gyárt már egy ideje SSHD-ket, ott is hozzák a megszokott minőséget, bár egy picit talán magasabb áron, mint a konkurensek. Mindkét márkának megvannak a fanatikusai, így az önök ízlésére bízzuk, hogy melyik típust választják.

HDD

A jó öreg hagyományos merevlemezek azért még sokáig velünk lesznek. Amikor pusztán adattárolásról van szó, egyelőre verhetetlen áron biztosítják a terabájtokat. Filmek, zenék, képek tárolásakor maximálisan elegendő az általuk biztosított sebesség, de rendszermeghajtónak ma már nem ajánlottak.

Érdemes összehasonlítani a három meghajtó gigabájtonkénti árát is. A grafikonon a legnépszerűbb típusú és kapacitású termékek átlagárát tüntettük fel:

(a nagyítás a képre kattintva)

test, teszt ár/tárolókapacitás diagram, ár/gb

 

A fenti áraktól persze sok esetben nagyban eltérhet egy-egy termék ára. Egy WD Black HDD például drágábban biztosít 4TB-ot, mint egy azonos kapacitású Seagate SSHD.

Értékelés:

Természetesen egyik meghajtótípus sem jobb a másiknál, mindegyiknek megvannak a maga erősségei és gyengeségei, amiket mind figyelembe kell vennünk vásárláskor. Ami biztosan kijelenthető az az, hogy az operációs rendszer az SSD-n érzi a legjobban magát, tehát ha tehetjük, adjuk meg neki. Adattárolásra a HDD helyett érdemes lehet megfontolni egy SSHD beszerzését, ha árban és kapacitásban találunk az igényeinknek megfelelőt, ha pedig egyetlen meghajtó fér csak a gépünkbe, akkor válasszuk az SSHD által biztosított arany középutat a sebesség és tárterület között.

 

értékelés, összehasonlítás, konklúzió

 

Egy átlagos tesztkörnyezetben azért az eredmény eléggé látványos, a HDD-t mindkét versenyző rongyosra veri, a mezőnyt az SSD vezeti toronymagasan. És ez nem csak a tesztekben mérhető, hanem jelentős hatása van a felhasználói élményre is. A szubjektív oldalt problémás véleményezni, főleg ha az ember elfogult az SSD-kel szemben. Azt azonban bátran kimerjük jelenteni, hogy HDD-vel használni egy mai számítógépet kínzás, a laptopokat merevlemezzel szerelő mérnököknek és marketingeseknek pedig valószínűleg a pokolban külön kondérban forralják az olajat :). Egyszerűen siralmas, hogy egy korszerű hardverrel felszerelt gépet is mekkora mértékben képes visszafogni a lassú háttértároló.

No és az SSHD? Itt tovább bonyolódik az értékelés. Egy "csomagban" kapunk egy méretes háttértárolót, és az SSD-k nyomában loholó teljesítményt, de az élmény mégsem az igazi. A rendszer vitathatatlanul gyorsabbnak érződik, viszont továbbra sem nyújtja az SSD-nél megszokott állandó száguldást. Mindazonáltal egyáltalán nem rossz az elképzelés, ugyanis SSHD-val szerelt gépeket 200 ezer forint alatt már szép számmal találunk, akár 120 ezer forint magasságában is - aki pedig ennyiért vesz gépet, annak gyakran nincs kerete egy SSD bővítésre. Nekik szívből tudom ajánlani, hogy ha választaniuk kell, akkor az SSHD-s gépeket vegyék - SSD-t ugyan nem helyettesíti, de egyszerre kínál tárhelyet, sebességet, és mindezt tetemes felár nélkül.

Az SSD-től azt kapja az ember, amit elvár manapság: pörgős rendszert, ahol szinte azonnal történik bármi, amit szeretnénk. És hogy kiknek ajánljuk? Mindenkinek, akinek HDD van a gépében. Egy 120GB-os SSD-hez (amin már kényelmesen elfér az operációs rendszer és a telepített programok garmadája) valamivel több, mint 16-24 ezer forintért hozzájuthatunk - erre érdemes a pénzt költeni, nem pedig indokolatlanul erős processzorra. Ha felmerül a kérdés, hogy kell-e nekünk az i7,  és tétovázunk, akkor minden bizonnyal nemleges lesz a válasz. Ugyanez igaz jó eséllyel az i5-re is - azonban, ha csak HDD-t látunk egy számítógép vagy notebook specifikációi között, akkor nem is kérdés, hogy az SSD kötelező darab!

 


 

Az eredeti cikkek a Techkalauz és DirtyWindows oldalakon jelentek meg 2014-2015-ben, ezt aktualizáltuk és bizonyos helyeken módosítottuk a saját szervizes tapasztalataink alapján. Köszönet az eredeti cikk szerzőjének, Cartman-nek!

számítógép szerviz, laptop szervíz, notebook szervíz, pc szerviz, számítógép javítás, pc javítás. laptop szerviz, laptop javítás, notebook szerviz, notebook javítás, kiszállás, otthoni javítás, szerviz otthonában, informatikus, számítástechnika, számítógépszervíz, laptopszervíz

vissza