Kapcsolat

Szaküzlet és szerviz:

7632 Pécs, Nagy Imre út 32. (bejárat a Melinda utca felől)

*** Térkép ***

Telefon: 

+36 72 738 473
+36 30 914 7501
+36 30 469 3828

For English services: 

+36 30 469 3828

E-mail:

info@centralpc.hu

Üzlet nyitva tartása:

Hétfő - Péntek:    08:00 - 18:00
Sz-V:                      Zárva

Javítás otthonában:

Hétfő - Péntek:     08:00 - 18:00

Sürgősségi kiszállást Pécs területén 18:00 óra után, hétvégén, munka-szüneti vagy ünnepnapokon, telefonos egyeztetés után, emelt kiszállási és óradíj ellenében tudunk csak vállalni. Pontos  részletek a "Szerviz munkadíjak" menüpontban megtalálhatóak.

Hirdetésfelvétel:

Hétfő - Péntek:    10:00 - 18:00
Sz-V:                      Zárva

Cég:

Central PC Service Bt.
Adószám: 25504934-1-02
Cégjegyzékszám: 02-06-074448

Jogi képviselet

Könyvelés

Facebook

Google+

Közösségi háló

Megosztás

Minden, ami PC

» Merjünk-e használt számítógépet venni?

 

Pár szó a használt számítógépekről:

  • Mai világban sok ember számára szinte követelmény, hogy legyen saját számítógépe. Tanulás, munka vagy csak egyszerűen szórakozás kikapcsolódás céljából. Nagyon sokan vannak és lesznek, akik nem tudják nélkülözni. Nem mindenki engedhet meg magának egy tetemes összegbe kerülő új számítógépet, ezért mindenki számára elérhetőbb a használt számítógép, hiszrn sokkal olcsóbban juthatunk hozzá, és ugyanolyan jól működnek.
  • Ilyenkor felmerül a kérdés azokban, akik használt számítógép vásárlásra adták a fejüket, hogy hol és mennyibe is kerül vagy éppen, hogy fog működni? Miután meghatároztunk egy összeget, amit használt számítógép vásárlásra szeretnénk fordítani, jöhet a keresgélés. Használt számítógép hirdetések szinte mindenhol vannak, interneten, újságban. Mind a két keresési lehetőség igen jó lehet (a boltban található használt számítógépek jellemzően megbízhatóbbak, mert tesztelték azokat, és pár hónap garancia is jár mellé).
  • A használt számítógépek olcsóak és általában megbízhatóak. Viszont figyelembe kell venni, hogy ezek a használt számítógépek már pár évet lehúztak és nem olyan teljesítménnyel rendelkeznek, mint az újak. Igaz, hogy pénzt takarítunk meg, de egy bizonyos idő után költeni kell rá.
  • Döntsük el milyen célra szeretnénk használni... játék, film vagy éppen a gyorsaság a fontos? Ha irodai munkára, célra szeretnénk használt számítógépet akkor azok a legkisebb erőforrást igénylik. Filmezésre, szórakoztatásra, kikapcsolódásra megfelel egy közepes erősségű használt számítógép is. Ám, ha modern számítógépes játékok futtatására szeretnénk alkalmazni, akkor már költeni kell a használt gépre, mivel már több memória kell, egy jobb LCD monitor és jó minőségű akusztikus rendszer és az egyik legdrágább pont, egy komolyabb videó kártya.
  • Ha megtaláltuk a nekünk megfelelő használt számítógépet, de nem igazán értünk hozzá, akkor vásárláskor inkább szakértővel menjünk, aki szakmai jellegű kérdéseket tud feltenni az eladónak.

Néhány tipp, mire figyeljünk oda és mit tartsunk be használt számítógép vásárlásakor:

- Ne vegyük meg úgy, hogy nem próbáltuk ki.

- Nincs rá garancia, ezért nem tudjuk vissza cserélni, kivétel, ha üzletben vettük.

- Szakemberrel menjünk vásárolni, ha nem ismerünk megbízható kereskedést.

- Több helyen érdeklődjünk, hol milyen a kínálat.

- Legalább operációs rendszer és a szükséges meghajtó programok legyenek rajta.

- Döntsük el, mire szeretnénk használni a számítógépet.

- Kérjük el a géphez szükséges leírásokat, meghajtó programokat.

- Ellenőrizzük, hogy a gép kompatibilis legyen az újabb Windowsos rendszerekkel (Windows 7, 10).

- Figyeljünk a lehetséges hardveres bővíthetőségre, ha fejleszteni szeretnénk a gépet.

- Érdemes ellenőrizni a gép ventilátorait, nem zúg, nem kerreg, nincsenek-e furcsa hangok.

- Amennyiben értünk hozzá, vagy hozzáértővel megyünk, érdemes memória, és merevlemez tesztet elvégezni.

- Merevlemeznél nagyon figyeljünk arra, hogy nem-e ad furcsa kattogó hangot a teszt során.

- Kössünk adás-vételi szerződést!

  • Az is elképzelhető, hogy jobban járunk egy olyan használt számítógéppel, ami egy két-három évvel ezelőtt gyártott minőségi darab, mint egy mai olcsó kategóriából származó újjal. Ám a kedvező árért olykor fel kell áldozni a sebességet, így a másodkézből beszerzett használt számítógép akár jó üzlet is lehet.

» Miért érdemes még mindig asztali PC-t vásárolnunk?

 

Asztali PC-előnyei

  • Egy-másfél éve még lehet, hogy rávágtuk volna: laptopot kell venni, most azonban már nem ilyen egyszerű a helyzet: ugyanakkora összegből, amennyibe tavaly egy átlagos laptop kerül, mostanra egy új erős középkategóriás asztali PC-re vagy egy könnyen hordozható, alapvető internetes szolgáltatások használatára bőven elegendő márkás tabletre is szert tehetünk. Viszont, ha nem dőlünk be az aktuális notebook/tablet divattrendnek, és egy erős gépet szeretnénk, akkor még mindig az aztali PC a legjobb ár/érték arányú választás.

Miért asztali PC-t?

  • Milyen érvek szólnak az asztali PC mellett? Elsősorban természetesen az ár: már negyvenezer forint körüli összegért elérhetőek a legalsó szegmens darabjai, ezek többnyire kisebb boltok szervizeiben összeállított masinák a lehető legolcsóbb processzorral, hatvan-hetvenezerért viszont már nagyméretű memóriával, izmosabb, kétmagos processzorral szerelt példányokat találtunk, százötvenezertől felfele pedig már kimondottan húzós otthoni munkaállomást és gamer gépeket lehet beszerezni - monitor nélkül.
  • Nem mellékes az sem, hogy egy asztali PC-t lehet bővíteni, a javítása is egyszerűbb, mivel a hibás komponens helyett többnyire egyszerű újat beszerezni. A vásárlás során érdemes figyelni arra, hogy az esetek döntő többségében az alapárban az egér és billentyűzet benne foglaltatik, de az nem tartalmazza az operációs rendszert, ami például egy Windows esetében 30-35 ezer forinttal növelheti a végösszeget. Az sem mindegy, milyen házba szerelik az alkatrészeket: az öt-hatezer forintos noname gépházak tápegysége általában nem jó minőségű, teljesítménye sem az igazi, és gyakran hangos. A márkás, drágább típusokat általában minőségibb, halkabban működő részegységgel szerelik fel, és gondot fordítanak az optimális levegőáramlásra, valamint a mozgó alkatrészek keltette rezgések kiküszöbölésére is. Bár gyakran tízezer forintos extra költséget jelenthet, érdemes a boltban összerakott konfigurációhoz is a processzorra szerelt gyári hűtőventilátor helyett fejlettebb, csendesebb fajtát választani, ezzel jelentősen minimalizálható a bekapcsolt számítógép zúgása és melegedése.

Legalább két processzor magra van szükség, de az se baj, ha 4

  • Ha nem csupán szövegszerkesztésre használt alapgépről van szó, valamilyen fejlettebb, manapság már kétmagos processzor alá nem szabad lemenni, mivel  legolcsóbb típusok az AMD és az Intel kínálatában is elérhetőek már tízezer forint környékén. A memória szintén nem tartozik a vészes tételek közé, egy 2x2 gigabájtos modul 10 ezer forint körül kapható, 4 gigabájt ram pedig bőven elegendő játékhoz, multimédiához is, csak a legprofibbaknak érdemes ennél is feljebb bővíteni PC-jüket. Alaposan meg kell viszont fontolni a videokártya vásárlását: bár az utóbbi fél évben ezeknek az ára is jelentősen csökkent, a csúcsmodellek még így is annyiba kerülnek, mint egy egyszerűbb PC: 60-100 ezer forintos típusokat is találni - ennyiért pedig már egy vadonatúj konzolgépet is meg lehet vásárolni. További hátrány, hogy nehéz kiszámítani, melyiküket érdemes választani: egy-két éven belül a legdrágább csúcsmodell is elavul, az olcsóbbakat pedig már hamarabb le kell cserélni ahhoz, hogy az új játékok elfussanak a gépen normális minőségben.

A monitor olcsó, a Blu-Ray még drága

  • Az asztali PC-ben használatos winchestert olcsón meg lehet találni, 13 ezer körül már 500 gigabájtosat lehet venni, az egy terabájtos modelleket pedig 18-20 ezer forintért lehet hazavinni. Rendkívül olcsók a DVD-író meghajtók is, már durván négyezerért beszerezhetőek, így hagyományos CD-íróval már nem is érdemes vesződni, nem is igen lehet ilyeneket kapni manapság. A HD-minőségű házimozizásra vágyók a Blu-Ray-lemezeket lejátszani és égetni is képes modelleket azonban még borsos, 23-30 ezer forint közötti áron érhetik el.
  • Szintén vevőbarát a helyzet az LCD-monitorok frontján: 19 colos laposképernyőt már 26 ezerért lehet venni, 20-asat 35-ért, és nem ritka az ötvenezer forintnál olcsóbb típus a 22 colos modellek esetében sem, az ennél nagyobbakért azonban már 50-70 ezer forintnál többet kérnek el. A PC-s mozizást már 15 ezer forint körüli összegért aránylag jó minőségű, többcsatornás hangrendszerrel lehet megtámogatni.

» PC vs. Laptop

 

Asztali PC-t vagy laptopot?

  • A noteszgépek előnyei közé tartozik, hogy egyszerűen mozdíthatók, nem csak az otthoni íróasztal mellett gubbasztva lehet használni őket, az ember akár a telekre, nyaralásra is magával viheti őket. Nem szabad ugyanakkor szem elől téveszteni azt sem, hogy bizony a laptopokon belül is számos kategória létezik.

Netbook, a laptop kistestvére

  • A legolcsóbb típusok, a netbookok, melyek netezésre, szövegszerkesztésre alkalmas alapgépek, ezeket leginkább második gépnek valók a meglévő mellé, hiszen például optikai meghajtóval sem rendelkeznek. Első példányuk az Eee PC volt, ennek premierje óta azonban már egy sor más gyártó is előrukkolt hasonló gépekkel (például az MSI a Winddel, az Acer az Aspire One-nal). Ezekből mostanra már csak a legújabb, Intel Atom processzorral felszerelt modelleket érdemes megvenni, s eddigi tapasztalataink alapján érdemes átgondolni a 10 colnál kisebb képernyővel felszerelt változatokra való beruházást is: ilyen apró képernyőn már nem is nagyon fér el egy átlagos weboldal tartalma. Viszont az igazság az az, hogy piaci részesedésük rohamosan csökken, helyükre a jóval divatosabb, könnyen hordozható, alapvető internetes szolgáltatások használatára bőven elegendő márkás tabletek állnak a vásárlási listák csúcsán.
  • Egyéb műszaki paramétereiket tekintve a jelenleg kapható netbookok nem térnek el jelentősen egymástól. Egyes típusokat a drágább, viszont strapabíróbb, keveset fogyasztó flashmeghajtóval (SSD) szerelnek fel, másokat ennél nagyobb kapacitású, fizikai hatásoknak kevésbé ellenálló, cserébe viszont jóval olcsóbb winchesterrel látnak el: igazából ez utóbbi esetben sem dől össze a világ,  egy merevlemezes gép nem nagyságrendekkel rosszabb egy SSD-snél, a nagyobb tárhely kárpótol hátrányaiért. Legtöbbjükhöz USB-s mobilinternet-modemet lehet csatlakoztatni, a komolyabb típusok kártyamodem kezelésére is képesek vagy beépített modemmel rendelkeznek.

A legjobb árak 15 col körül

  • Jó híreink is vannak, ha nincs szüksége ultrakicsi gépre, elég pénztárcabarát módon beszerezhet egy meglehetősen jól felszerelt alapgépet a 15,4 colos, 2,5-3 kilogrammot nyomó típusok közül. Ebben a szegmensben komoly árzuhanás ment végbe: elég jó teljesítményű Intel Core 2 Duo processzorral, 4 gigabájt memóriával, 320 gigabájtos vagy nagyobb winchesterrel szerelt gépet már 130 ezer forint körül haza lehet vinni.
  • Amire érdemes figyelni: a gyatrább (lassabb, és kevésbé energiatakarékos) Celeron lapkával szerelt konfigurációk sokszor alig olcsóbbak a kétmagos modelleknél, ezeket így ajánlott elkerülni. Számos árlistán azt is jótékony homály fedi, hogy az alapárban nem foglaltatik benne az operációs rendszer. Nem árt figyelembe venni azt is, hogy egy adott géphez hány év garancia jár, hiszen a vásárlást követő 353-adik napban bejelentett százezres alaplap-javítás igencsak le tudja mosni a mosolyt az ember arcáról, házilag pedig csak néhány alkatrészt lehet kicserélni egy laptopban.

Igazán komoly gépek kétszáz felett, Ultrabook

  • Az árban felfelé haladva a noteszgépekben megjelenik az integrált Bluetooth, a profi webkamera, az egy terrás winchester, vagy komolyabb 128 GB-os flashmeghajtó (SSD), esetleg egy komolyabb vagy illetve az alapnak számító 1280x800-asnál nagyobb, 1600x900-as, vagy 1680x1050 pixeles felbontású LCD is. Kétszáz-kétszázötvenezer felett már ultravékony, ám nagy kijelzővel és impozáns hardver-paraméterekkel rendelkező notebook típusok is találhatók, ezeket hívják a gyártók Ultrabooknak.  Jellemző rájuk, hogy már jellemzően nem műanyagból, hanem inkább fémötvözetből készülnek, s rendszerint dokkolóba is lehet helyezni - ez utóbbi a külső perifériák - nyomtató, USB-merevlemez, monitor, billentyűzet, egér - kényelmes csatlakoztatását szolgálja: ezt használva nem kell mindig egyenként kihúzogatni, majd visszadugdosni a kábeleket a helyükre. A drágább készülékeket rendszerint már olyan izmos processzorral szállítják, hogy azok már munkaállomásnak is beillenek, illetve a gyakorlatilag régi játékok futtatására képes grafikus lapkák helyett sokukat komoly 3D-s gyorsítóval vértezik fel . A HDMI csatlakozó is alapnak számít ebben a kategóriában.
  • Ebben az árszegmensben már nem kifejezetten hurcolásra vagy mobil használatra tervezett, de azért egy asztali gépnél könnyebben mozdítható, 17-20 collos óriáslaptopokat is meg lehet venni, utóbbiak ára azért már a félmilliót közelíti alulról. A mamutgépek mellett ugyancsak borsos áron megtalálhatók az itthon egyelőre elég korlátozott számban kaphatók, a gamereket célzó high-end modellek is.

Noteszgép: érvek és ellenérvek

+ sokat csökkent az ára               

+ kis helyen elfér, általában csendes

-  nehéz javítani

-  nehezen bővíthető

Noteszgépet, vagy olcsó PC-t ?

  • Összességében elmondható, hogy most jó helyzetben van az, aki PC-t akar vásárolni magának. Játékra, és munkaállomás céljából szerintünk érdemesebb asztali PC-t választani, mert ezekben később elég egyszerűen lehet újabbra cserélni a grafikus kártyát, bővíteni a hardvert, ami noteszgép esetében kizárt. Átlagos otthoni internetezésre egyformán megteszi a laptop és a hagyományos masina is, itt gyakorlatilag a helyszűke dönt egyik vagy másik megoldás mellett: a legáltalánosabbnak tekinthető 15,4 colos típusokból már 120 ezer forint körüli összegért komoly felszereltséggel rendelkező 2 magos konfigurációt lehet hazavinni, amely teljesítményét tekintve picit marad alatta asztali társainak.

» Vírusvédelem fontossága


Miért fontos a megfelelő vírusvédelem?

  • Napjainkban a számítógép-felhasználók szokásaival együtt a számítógépes vírusok is átalakultak. Az internetes kapcsolódási pont vált a leggyakoribb támadási felületté, így egy-egy új vírus szinte robbanásszerűen képes elterjedni a világhálóra kötött gépeken. Így az, aki félvállról veszi a vírusvédelmet nem csak a saját adatainak és fájljainak épségét veszélyezteti, hanem interneten keresztül ő maga is vírusterjesztővé léphet elő, általában a saját tudtán kívül.

Kik írják a vírusokat és miért?

  • Ez a kérdés gyakran megfogalmazódik az emberben. Az esetek nagy részében közvetlen anyagi haszna nem származik senkinek sem a vírusok írásából (legfeljebb ha az illető egyben vírusvédelmi szakember is, ez azonban ritka eset, bár volt már rá precedens). Mivel a vírusok készítése különös szakértelmet igényel, a leggyakoribb az, ha magamutogatásból, programozói képességüket demonstrálandó fiatal programozók és hackerek tévednek rossz útra. Manapság azonban már különösebb szaktudás sem szükséges, mert kész programcsomagok segítik a vírusfejlesztőket: csupán a kívánt tulajdonságokat kell bejelölni, megnyomni egy gombot, majd feltenni az internetre az így elkészült „alkotást”.

Melyek a számítógépes vírusok főbb fajtái?

 

A DOS-korszak vírusai

  • A  PC térhódításának kezdeti időszakában a vírusok főként programokkal (.com és .exe futtatható állományokkal) együtt terjedtek. Megfertőzték az akkor használatos  DOS  operációs rendszer  alapprogramját (a command.com-ot), és ezután minden lefuttatott alkalmazáshoz csatolták magukat.
  • A DOS-korszak vírusainak külön csoportját alkotják az un. boot-vírusok: ezek a számítógép alaprendszerét (a winchesterek un.  boot-szektorát vagy  partíciós tábláját) támadják meg, s még azelőtt betöltődnek a memóriába, hogy bármilyen program (sőt maga a DOS) elindult volna. A boot-vírusok aktiválódásuk után átveszik a hatalmat, és azonnal támadásba lendülnek.
  • Később aztán finomodtak a módszerek: az azonnali, erőteljes károkozás helyett inkább a lopakodó taktika és a feltűnésmentes terjedés jött divatba.  A legfejlettebb fájl- és bootvírusok arra is képesek, hogy megváltoztassák a saját kódjukat (ez az un. polimorf tulajdonság). A több millió kódváltozatot a víruskereső programok csak speciális technikákkal tudják felismerni, néha csak 100% alatti hatásfokkal… 

A makrovírusok

  • Miközben a vírusok egyre újabb és újabb generációi jelennek meg, a régiek visszaszorulnak ugyan, viszont bármikor újra felbukkanhatnak, néha nem kis meglepetést okozva. A makrovírusok kezdetben csak a dokumentumokban tettek kárt (pl. töröltek sorokat, beszúrtak szövegeket, nem engedték elmenteni a dokumentumot stb.), de később a teljes fájlrendszert veszélyeztették. Megjelentek a programcsomag többi tagját (Access, PowerPoint) támadó vírusok is, sőt manapság már minden olyan alkalmazás veszélyben van, amely VBA-t (Visual Basic for Applications-t, tehát az alkalmazásokhoz leegyszerűsített Microsoft programozási nyelvet) használ makrózáshoz (pl. Visio, AutoCAD stb.).

E-mail-ben terjedő vírusok és férgek

  • Az internet terjedésével párhuzamosan növekedett a  böngésző- és  levelezőprogramok biztonsági réseit (no meg a felhasználók figyelmetlenségét) kihasználó vírusok száma.  Komoly fejfájást eredményez a vállalati számítástechnikai rendszerek üzemeltetői körében egy-egy nagyobb internetes vírushullám, hiszen amellett, hogy támadás éri a cég számítógépes rendszerét (a rendszergazdáknak jelentős többletmunkát, a vállalatnak jelentős többletköltséget okozva), néha helyreállíthatatlan adatvesztéseket is eredményezhet a garázdálkodó vírus, a megnövekedett hálózati forgalom pedig csökkentheti a munkavégzés hatékonyságát, és nehezítheti (időnként ellehetetlenítheti) a cég honlapjának elérését, ezzel presztízsveszteséget és közvetett anyagi kárt is okozva. 
  • Az e-mail-ben terjedő vírusok a legtöbbször az elektronikus levelekhez csatoltan érkeznek. A dolgozók kíváncsisága folytán aktiválódnak, majd beépülnek az operációs rendszerbe (Windows-ba), hogy a megfelelő pillanatban működésbe léphessenek és szintén e-mail formájában (általában a felhasználó címjegyzékéből megszerzett címeken) tovább fertőzhessenek.
  • A  férgeket (worm) az különbözteti meg a vírusoktól, hogy általában önmagukban terjednek, nem használnak hordozót, és a gépen belüli szaporodás helyett inkább kifelé, az internetre telepítik „utódaikat”. A trójai falónak becézett programok viszont jól álcázva belopakodnak gépünkre, majd a kellő pillanatban „kinyitják a kaput”, azaz semlegesítik a számítógép szokásos védőrendszerét, szabad utat engedve ezzel a behatolóknak.
  • A script vírusok a böngészők (és a felhasználók) túlzott engedékenységét (meg persze a programfejlesztők tévedéseit, hibáit) használják ki. Ezek ellen a legjobb védekezés a böngésző (pl. Internet Explorer, Firefox, Google Chrome, Opera stb.) biztonsági frissítéseinek gyakori ellenőrzése és mielőbbi telepítése, valamint néhány alapvető rendszabály betartása, amiről a későbbiekben lesz szó.

Milyen károkozásra képes egy vírus?

  • A vírus típusától, az operációs rendszertől, illetve a szerencsénktől, gyorsaságunktól, helyzetfelismerő képességünktől függően az alábbi károk a leggyakoribbak: 

-          Szerencsés esetben a munka lassítása, apróbb bosszúságok,  reklámok, újrabootolás stb.

-          Adatok továbbítása az interneten böngészési szokásainkról, kedvenc oldalainkról

-          Dokumentumok (főként Word és Excel) és képek tartalmának megváltozása, egyes részek törlése

-          Fájlok (adatok, programok) tartalmának megváltozása, törlése

-          Rossz esetben a merevlemez teljes tartalmának az elvesztése

-          A helyi hálózatban lévő többi gép megfertőzése

-          A jogosultságok megváltoztatása, védelmi rendszerek kiiktatása

-          Bizalmas dokumentumok, banki jelszavak megszerzése

-          A gépünk erőforrásait felhasználva spamlevelek ezreinek elküldése

-          Hardveres meghibásodás okozása

Hogyan védekezhetünk hatékonyan vírusok ellen?

  • A legfontosabb az alapvető biztonsági rendszabályok betartása, és a figyelmes munkavégzés.  Nehéz néhány pontba összeszedni, de a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány általunk fontosnak tartott szabály:
  • Ne tegyünk be a gépünkbe ellenőrzés nélküli, megbízhatatlan forrásból származó CD/DVD lemezt vagy Pendrive-ot.  A használatot vagy a másolást mindig előzze meg egy alapos vírusellenőrzés.
  • Ellenőrizzük gépünket rendszeresen megbízható víruskeresővel . Az ellenőrzés optimális gyakorisága attól függ, hogy milyen intenzíven és milyen feladatokra használjuk gépünket, ill. rendelkezünk-e internetes kapcsolattal. A legveszélyeztetettebbek azok a „gazdátlan” gépek, ahol számos felhasználó megfordul, és kénye-kedve szerint használja azokat (tipikusan ilyenek pl. az oktatási intézmények gépei). Heti egy teljes ellenőrzés mindenképpen szükséges
  • A víruskereső programokhoz szerezzük be a legújabb frissítéseket (vírus adatbázisok, patch-ek, leíró állományok stb.). Ennek legegyszerűbb módja az internetről való letöltés. Három hónapnál ritkábban frissített víruskereső használati értéke a töredékére csökken, és csak hamis biztonságérzetet ad felhasználójának. Az optimális a heti frissítés (komolyabb cégeknél pedig a napi).
  • Soha ne nyissunk meg úgy e-mail-hez csatolt küldeményt (attachment-et), hogy nem ismerjük annak funkcióját, még akkor sem, ha látszólag ismerőstől kaptuk a levelet. Különösen legyünk óvatosak az .exe, a .com, a .bat, a .pif és a .vbs kiterjesztésű fájlokkal.
  • Tiltsuk meg a Windowsnak a fájl-kiterjesztések elrejtését. Az e-mail-ben terjedő vírusok nagy része ezt a trükköt használja, és így pl. a jelentések.doc-nak kinéző fájl voltaképpen egy jelentések.doc.vbs vírus. Ez a windowsos „szolgáltatás” kikapcsolható a Start Menü --> Beállítások (Settings) --> Mappa beállításai… (Folder options…) --> Nézet (View) --> Speciális beállítások (Advanced settings) --> A fájl kiterjesztésének elrejtése ismert fájltípusoknál (Hide file extentions for known file types) jelölőnégyzet üresen hagyásával. (Sajnos az alapértelmezett érték a pipa, így a Windows eltakarja a fájlkiterjesztéseket.)
  • Azonnal, gondolkodás nélkül töröljünk minden olyan fájlt, amelynek nincs feladója (from:), és azokat is, amely általunk ismert, magyar személytől érkezett, viszont a tárgy (subject) mezőben idegen nyelven (pl. angolul vagy spanyolul) írt, ismerősünktől szokatlan mondat áll (pl.: Reduce Your Monthly Debt Payments up to 60%). Ha bizonytalanok vagyunk a küldemény valódiságában, akkor inkább hívjuk fel ismerősünket telefonon és ellenőrizzük a levelet. Még egyszer hangsúlyozzuk: nem elegendő biztosíték az, ha ismerősünk a feladó, hiszen a vírus az ő címjegyzékéből is kivehette címünket.
  • A semmitmondó, idegen nyelvű szöveg is árulkodhat vírusról. Egy jó tanács: győzzük le kíváncsiságunkat, és ne nyissuk meg a gyanús tartalmú leveleket (pontosabban azok mellékletét). Ha a levél küldője nem elérhető, viszont a mellékelt fájlra szükségünk van, akkor azt először mentsük le egy könyvtárba, ezután ellenőriztessük víruskeresővel, és csak ezután nyissuk meg.

Vírusellenőrző és vírusirtó programok

  • A legfontosabb eszköz a megbízható vírusirtó program. Ezeknek számos fajtája létezik: van olyan, amely aktív védelmet nyújt (azaz futtatás előtt minden végrehajtható fájlt ellenőriz), van olyan, amelyet nekünk kell bizonyos időközönként lefuttatni, van, ami a beérkező leveleket ellenőrzi és szűri, és van olyan is, amelyet hálózatos üzemeltetésre optimalizáltak.  Használhatunk ingyenes (freeware) megoldásokat is, pld. Avast, AVG stb.

Archiválás

  • A vírusok elleni védekezéssel szorosan összefügg az archiválás (biztonsági mentés) kérdése. Még a legtökéletesebben kialakított és védett, megfelelően karbantartott számítógépek esetében is felléphetnek adatvesztéssel járó meghibásodások (pl. leesik a merevlemez nagy igénybevételnek kitett, ragasztott fejegysége, megsérül maga a lemez, előre nem látható szoftverhibák stb. Az alapvető védelmet a biztonsági, szünetmentes tápellátás (UPS-ek) és az un. RAID rendszerű merevlemez-többszörözés használatával érhető el, viszont emellett elengedhetetlen a jól megszervezett, rendszeres archiválás is.

» Mentse meg a gépét!


Tippek számítógépe életben tartásához:

  • Egy öregebb PC, vagy notebook még nem feltétlenül ócskavas, pláne, ha pár éve körültekintően választott. Mostanra mégis betegeskedik, lassul, döcög. Van pár tippünk, amivel segíthetünk!

Kosz, por, mindenhol

  • A por nem csak kellemetlen, de kifejezetten ártalmas lehet a gépeknek, mivel szélsőséges esetben akár rövidzárlatot is okozhat, de bármilyen hihetetlen még a processzor teljesítményét is visszafoghatja. Ha sok a por a gépházon belül, a ventillátorokban, akkor azok forgása lelassul, amit a PC érzékel és mivel elsődleges feladata a saját alkatrészeinek a megóvása, visszafogja azon komponenseket (processzor és videokártya), amik leginkább hajlamosak a melegedésre.

Gyorsítsunk

  • Érdemes elgondolkodni egy új memóriamodul berakásán, mivel egy kis extra RAM (memória) csodákra képes. Arra azért célszerű odafigyelni, hogy hány memóriahely (RAM slot) van a gépben és a megfelelő kompatibilitásra, mert ez alapján kell majd modult megvásárolni. Az alap ajánlatunk a minimum 2, de inkább 4GB RAM, érezhető lesz a különbség.
  • A másik, a RAM-nál is költségesebb, de nagyon hatékony lehetőség a merevlemez kicserélése SSD-re.  A RAM bővítéssel együtt egy SSD képes újjáéleszteni egy két, hároméves, döcögő számítógépet, persze az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy így komoly tárhelytől esik el az ember, hiszen a megfizethető árú SSD-ken egész biztosan nem lehet annyi adatot tárolni. Ilyenkor célszerű a külső merevlemezek használata.

Operációsrendszer

  • Ha már a hardvert rendbe tettük, az a legkevesebb, hogy olyan operációs rendszert választunk, ami képes kihasználni a jobb hardvereket. Ráadásul az, hogy egy operációsrendszer új nem jelenti azt (sőt), hogy több a gépigénye, így szépen fog futni az új hardverkomponenseken a friss szoftver.