Váltsunk, ne váltsunk? Windows 10 vs. Windows 11 (1. rész)

Central PC - Windows blog

Váltsunk, ne váltsunk? Windows 10 vs. Windows 11 (1. rész)

Önt is hallgatta már az ismerőseit, olvasta a közösségi médiában pörgő „okos” és „szakértő” kommenteket afelől, hogy a lassan már 2 éve piacon levő Windows 11-re tilos váltani, illetve az ellenkezőjét, hogy ha kipróbálja, nem akar majd visszaállni a régi rendszerre, mert minden sokkal jobban működik az új rendszeren? Valahol mindenkinek igaza van, ebben a cikkben ennek eldöntésében igyekszünk segíteni, illetve válaszolunk pár - a telepítéssel, és rendszer követelményekkel kapcsolatos - gyakori kérdésre. Megpróbálunk áttekintést nyújtani a Microsoft legújabb operációs rendszeréről, hogy önnek könnyebb vagy egyszerűbb legyen a váltás…

Semmi nem muszáj, de ami tény, a Windows 10 támogatása 2025-ben megszűnik!

Az egyik fontos tényező, ami miatt érdemes hosszabb távon váltani a Windows 11-re, az a Windows 10 támogatásának megszűnése, akár akarjuk, akár nem. Több mint nyolc év aktív fejlesztés és támogatás után, érthető módon Microsoft hivatalosan is bejelentette, hogy a 22H2 lesz a Windows 10 utolsó főverziója, és nem kívánja tovább folytatni a támogatását a korosodó rendszernek. Persze pánikba nem kell esni, biztonsági javítások még érkeznek 2025-ig, de lassan fel kell készülni a váltásra.

A döntés valahol érthető, hiszen Windows 10 esetén már a 22H2-es verzió is leginkább a biztonságról szólt, hiszen a 21H2-höz képest semmilyen megemlíthető újdonságot nem tartalmazott a felhasználók számára. A végleges támogatás megszűnése 2025. október 14.-e lesz, tehát a Microsoft eddig fogja havi biztonsági frissítésekkel és kisebb javításokkal ellátni a Windows 10-et. Az operációs rendszer támogatásának megszűnése több okból is jelentős. Először is, a Windows 11-ben megtalálható új generációs technológiákat és fejlesztéseket szeretné tovább vinni a Microsoft, amelyek nem állnak rendelkezésre a Windows 10-ben, illetve az új rendszerben már rengeteg olyan funkció és optimalizálás történt, amelyek segítségével a felhasználók nagyobb sebességet, hatékonyságot és biztonságot érhetnek el.

Mi a különbség a Windows 10 és 11 között?

• Teljesítmény: 

A Windows 11 teljesítmény szempontjából nem használ lényegesen többet, azaz nem lassabb, mint a Windows 10, teljesen mindegy, hogy mint mond a szomszéd, vagy a Facebook kommentelők hada. Ne felejtsük el, hogy a gyűlölet cunamit, a nem megfelelő hardverekkel rendelkező felhasználók ontják magukból, így aggályos ezekre a véleményekre hallgatnia. A meglévő konfigurációnk nem lesz lassabb, vagy észrevehetően lassabb, ha átállunk Windows 10-ről Windows 11-re. Ráadásul egyes beszámolók alapján az újabb, legfeljebb 2-3 éves eszközökön sokkal jobban is funkcionál, mint az elődje. Való igaz, hogy 6-7 évnél régebbi, nem fejlesztett, konfigurációkon már küzdelmes lehet a használata is (de ezeken a Windows 10 is döcög), nem beszélve arról, mennyire körülményesebbé válik a telepítése ezekre a régebbi gépekre a hardveres követelmények miatt, amiről lentebb részletesebben is beszélni fogunk. Ha a számítástechnikában a legerősebb húzó szegmensét, a játékosokat nézzük, itt már szembeötlő a Windows 11 térhódítása és a Windows 10 látványos csökkenése.

• Hardveres követelmények:

A Windows 11 támogatása bizonyos korlátozásokkal jár, és ez azt jelenti, hogy néhány régebbi számítógépen vagy hardvereszközön nem fog futni, és ez az, ami nagyon sok emberből vált ki ellenszenvet az új rendszer iránt, valljuk be, hogy sokszor jogosan. De azt se felejtsük el, hogy ezek jellemzően már legalább 6-7 éves konfigurációk és ha erre rászámoljuk a Windows 10 támogatásának megszűnését, ami 2025, akkor már 8-9 éves gépekről beszélünk, amelyek, ha működnek is még, de már képtelenek lesznek azt a felhasználói élményt nyújtani, mint egy korszerű eszköz. De roppant egyszerű példa, ön 8-9 éves okostelefont használ, működik azon bármi is normálisan? Ha a telefonon úgymond normális, hogy egy ilyen korú készülék már nem megfelelő, akkor sajnos ez a laptopjára és számítógépére is igaz lesz.

A Microsoft bevezetett néhány új követelményt és technológiát, amelyek a rendszer stabilitását, teljesítményét és biztonságát szolgálják. Ezért értelemszerűen régebbi eszközeink/hardvereink egy része képtelen megfelelni ezeknek a követelményeknek. Nézzünk néhány példát azokról a fontos hardveres változásokról, amelyeket a Windows 11 rendszerének futtatásához meg kell/ene felelnünk:

• Processzor: A Windows 11 futtatásához minimum 64 bites architektúrájú processzor kell, amelyek legalább 1 GHz-es órajellel és 2 maggal rendelkezik. Ezt az adatot nem szabad komolyan vennünk, alap felhasználásra is minimum, valós 4 magos processzorban, komolyabb gép esetén pedig a 6-8 magos CPU-ban érdemes gondolkoznunk.

• Memória: A Windows 11 futtatásához legalább 4 GB RAM szükséges. A magasabb memóriamennyiség mindenképpen javasolt a jobb teljesítmény elérése érdekében. Szervizünk általános használatra minimum 8GB memóriát javasol, komolyabb - gamer, videóvágás stb. használat mellett a 16-32GB az elfogadott 2023-ban.

• Háttértár: Az operációs rendszer telepítéséhez és futtatásához legalább 64 GB-os tárolókapacitás szükséges, de ez csak maga a rendszer, értelemszerűen minden máshoz több tárhelyre lesz szüksége, illetve a hagyományos HDD-ket teljesen el kell felejteni és csak a korszerű (lehetőleg PCI M2) SSD szabványban érdemes gondolkodnia.

• Alaplap: UEFI (Unified Extensible Firmware Interface) rendszerindítást támogató BIOS szükséges. Ez jellemzően már 7-8 éve minden alaplapnál támogatott. Secure Boot bekapcsolás szintén kötelező, hogy tudjon frissíteni vagy váltani Windows 11-es rendszerre. Fontos megjegyezni, hogy a Secure Boot funkció bekapcsolása az UEFI BIOS beállításokban történik (az új gépeknél ez már alapból bekapcsolt állapotban van). A Secure Boot célja az, hogy megakadályozza a rosszindulatú vagy nem hitelesített szoftverek és firmware-ek betöltését a rendszer indulásakor. Ezáltal védelmet nyújt a boot folyamat alatt fellépő ártalmas kódok és fenyegetések ellen. A Secure Boot biztosítja, hogy csak a megbízható forrásból származó, digitálisan aláírt driverek, komponensek és szoftverek indulhassanak el a rendszerén.

• Grafikus kártya: A Windows 11-hez támogatnia kell a DirectX 12 vagy újabb verzióját, és a kártyának WDDM 2.0 drivert kell használnia. Ez biztosítja a grafikus alkalmazások és játékok optimális teljesítményét.

• TPM, PTT: A mumus, amit mindenki gyűlöl… A Windows 11 operációs rendszer számos új biztonsági funkciót és technológiát tartalmaz, amelyek közül két kiemelkedő jelentőségű az TPM (Trusted Platform Module) és a PTT (Platform Trust Technology), az AMD többnyire az fTPM megnevezést használja. Ezek a funkciók alapvető fontossággal bírnak az adatbiztonság szempontjából, és hozzájárulnak a rendszer teljesítményéhez és integritásához és ez a hardveres biztonsági funkció az adatok védelmét és az illetéktelen hozzáférés megakadályozását szolgálja. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy amennyiben az alaplapunkon kellően friss az UEFI BIOS és a menüben megtaláljuk a TPM szolgáltatást, az csak akkor fog működni, ha legalább 8. generációhoz tartozó Intel, illetve minimum Ryzen 2000 sorozathoz tartozó processzorunk van, a korábbi modellek ugyanis ezt a feladatot nem veszik le a vállunkról. A legtöbb, az elmúlt körülbelül 5-6 évben értékesített, előre gyártott számítógépen már valamilyen formában elérhető és a legtöbb esetben már engedélyezve is van. Ha azonban egy gép régebbi, vagy egyedi építésű, akkor előfordulhat, hogy semmilyen formában sincs jelen. Például egy Windows 10 felhasználó szeretné használni a BitLocker adattitkosítási funkciót, akkor engedélyeznie kell a TPM-et, viszont a Windows 11 esetében aktív TPM 2.0 nélkül már a rendszer telepítésekor falba ütközhetünk.

Az TPM egy speciális hardver vagy chip a számítógép alaplapján, amely biztonsági funkciókat és kriptográfiai műveleteket valósít meg. Az TPM biztonsági szolgáltatásokat nyújt a rendszer számára, például a kulcsok és tanúsítványok védelmét, az adatok titkosítását és a bejelentkezési folyamatok biztonságossá tételét. Az TPM segítségével az operációs rendszer és az alkalmazások megbízható platformot használhatnak a titkosított adatok tárolására és kezelésére, valamint a hitelesítési folyamatok végrehajtására.

A PTT pedig egy olyan technológia, amely lehetővé teszi a számítógép UEFI BIOS-ának és az operációs rendszernek a TPM funkcióinak közvetlen hozzáférését és használatát. A PTT a TPM funkcionalitását szoftveresen valósítja meg, ami azt jelenti, hogy nincs szükség külön TPM chipre a számítógépben. A PTT biztosítja a TPM szolgáltatások elérhetőségét olyan rendszerek esetén, amelyek nem rendelkeznek dedikált TPM chippel.
A TPM és a PTT jelentősége az adatbiztonság szempontjából kiemelkedő. Ezek a technológiák hozzájárulnak a rendszer integritásának védelméhez, megakadályozzák a számítógéphez való illetéktelen hozzáférést és segítenek megvédeni a fontos adatokat. A TPM és a PTT lehetővé teszi a titkosított adatok biztonságos tárolását, a hitelesítési folyamatok megerősítését és a kulcsok védelmét. Ezáltal csökkenti a hackerek és rosszindulatú szoftverek általi fenyegetéseket, és növeli az adatvédelmet és a rendszerbiztonságot.

Folytatjuk…